Remek vaníliafagyit ettünk ma. A buszmegállóban ugyanis egy eredeti olasz cukrászda nyílt, Antonella néni cukrászdája. Itt helyben sütik az olasz süteményeket és készítik a tartósítószer és mesterséges anyagok mentes főzött fagyit. Futólag ugrottunk ma csak be, kicsit félvállról véve a dolgot. A vanília jó értelemben sokkolt. Nem tisztán vanília ízű volt, hanem édes, fűszeres, és ami nekem új volt és zseniális: enyhén, nagyon távolról sós. Hihetetlen élmény. Ráadásul itt nem gombócoznak, hanem olasz módra lapáttal kenik, így 150 Ft-ért annyi fagyit nyomtak a tölcsérbe, mint máshol 2 gombóc.
Most már csak az a kérdés merül fel, hogy Antonella vs. Böbe?
Ha választani kell, valószínűleg nálunk az Antonella fog nyerni, MokaSirs kávét árulnak, amely az egyik legfinomabb olasz kávé és hozzá tradicionális olasz sütiket. Nem nehéz kitalálni, törzsvendégek leszünk.
Újabb látogatást tettünk az Antonella cukrászdában. Legutóbb csak futólag ugrottunk be egy nyalintás vaníliára, most rendesen beültünk, ahogy azt kell, fagyi kehelyre, kávéra.
Angol puncsot ettünk, mogyorót, vaníliát és sztracsatellát. Felesleges áradoznom, maradjunk annyiban, hogy a kedves feleségem (akinek már olyan kifinomult az ízlése, hogy a Carte D’OR-t ipari vacaknak titulálja és a múlthéten kb. 18 gombóc fagyit evett, ezen a héten pedig a hidegre való tekintettel megelégedett csak 10 gombóccal) szikla szilárdan állítja, hogy Kecskemét 80 km-es körzetében a legjobb fagyi itt kapható. Ezen megállapítással én is egyetértek.
Úgy esett, hogy beültünk az Antonellába, kikértük a fagyit. Egyszer csak megjelenik a felszolgáló kislány az asztalunknál egy tányér sütivel, leteszi, és felszólít, hogy „kóstoljátok meg ezeket is”. Természetesen nem esik nehezünkre a joghurtos eperkrémmel töltött sütikét, habkönnyű vaníliás linzert, meg egyebeket kipróbálni, így engedelmeskedtünk a felszólításnak. Utána Szabina a pultnál szemet vetett a hatalmas csokis bonbonokra, megkérdezte milyen ízűek. A lány csak annyit felelt: "kóstold meg", és már nyújtotta is… Fantasztikusak voltak.
Majd csomagoltattunk cantuccini biscottit, ekkor előjött hátulról egy nagypapa korú olasz bácsi és széles mosollyal a száján, kb. 50 szóra kiterjedő magyar szókinccsel elkezdte magyarázni, hogy ez egy tradicionális olasz sütemény, amelyet az olaszok vörösborba mártogatva fogyasztanak, és toszkánok készítik leggyakrabban.
Pár éve, amikor Olaszországban utazgattunk, minden nap kenyérre kentek minket a helyiek az itthon szokatlan vendégszeretetükkel. Bárhová mentünk megpróbáltak velünk beszélgetni, honnan jöttünk, az ételekről, a városukról, kézzel-lábbal mindenről, amiről sikerült. Az Antonella egy ilyen cukrászda.
Érezni, hogy van lelke, sajnos ez itt (még) szokatlan.
Azonnali üzenet küldése az oldal szerkesztőjének
www.cukraszda-antonella.sokoldal.hu
Tetszett ez az oldal? Mutasd meg az ismerőseidnek is!
